,,Ahol megvan a szándék a büntetésre, ott bizonyíték is akad.'' /kínai közmondás/
Kísért a múlt
Összefogás és kirekesztés: Össze kellene fogni - mondják, miközben mutyira gondolnak. Mi zárja ki a KÖZÉRDEKŰ összefogást?
Időről időre kampány indul az összefogásért. Mivel az összefogás általában elmarad (hogy MIKOR NEM, arról is írok), ahogy lenni szokott, a magyar nép válik a bírálat tárgyává. Erre ugyan sokszor rászolgál, de most biztosan nem. Megindul a pocskondiázás újabb hulláma: a magyarok soha nem tudtak összefogni! - állítják a médiában, különböző eseteket előadva és minősítve. De miért a magyarokról beszélnek és nem az igazi okról, a magyarországi politikáról és rendszerváltásról, amikor huszonegy éve mindig pártok közötti hatalmi összefogásra, nagykoalícióra gondoltak? És nem valamiféle népfrontra. Kezdődött ez az első szabad választással, amikor az egyértelmű eredmény ellenére nagykoalíciót akartak (a vesztesek). A hatalom mindenekelőtt?
Ál-alternatívák fogságában. A "sámánok" a szakadék felé tolnak: Ez a kérdés, válasszatok! Nem véletlenül választottam mottóul Petőfi Sándor nyomatékos kérdését. Mielőbb valós, működőképes alternatívák között kellene választani, különben tönkremegy az ország. Nem maradt idő a további késlekedésre. A második Orbán-kormány nem használta ki az utóbbi másfél évet arra, hogy fordítson az ország helyzetén, ellenkezőleg, rontott azon. Elődje rossz kormányzása miatt felkészületlenül kerülhetett hatalomra, sőt kétharmadhoz jutott, ami a legrosszabb párosítást hozta.
Mindent megadunk a közjogi méltóságoknak!
A közjogi méltóságok és a róluk való méltó gondoskodás nagyon fontos - szokták mondani. Bár a közjogi méltóság fogalma nincs jogilag meghatározva, tudni illik mindenkinek, hogy milyen méltóságok (?!) számítanak ide. Ők állnak a "független" hatalmi ágak élén. Tőlük a jólétet és a gondtalanságot nem szabad irigyelni, hiszen a jó körülményeket nyilván alaposan meghálálják még nagyobb teljesítményükkel. Ezért aztán életszínvonaluk emeléséről folyamatosan gondoskodnak, szőnyegeiket és autóikat rendszeresen kicserélik, irodáikat növelik és felújítják, jövedelmüket emelik, sőt ma már jótékonykodásukat is fedezi az állam. Nemcsak a hivatalban levőkét, hanem a már megérdemelten a nyugalmat élvezőkét is. A méltó nyugdíj is nagyon fontos, ami megegyezik a hivatalban levő fizetésével. Nem vitás - mondják az illetékesek - ők nem érezhetik a gazdaság gondjait. Hova vezetne ez? Brezsnyevnél sem volt másképp. Ezzel tartjuk őket formában!
Brezsnyevről testedzéssel is gondoskodtak.
Kérdések a gazdasági növekedésről:
A gazdaság egyik legfontosabb mutatója a gazdasági növekedés. Főleg ez teremti meg a forrásokat a beruházásokra és a ki nem elégített fontos szükségletek részbeni kielégítésére, a strukturális változások végrehajtására, a tömeges szegénység felszámolására, hiányzó munkahelyek létrehozására.
Orbán Viktor: hol a növekedés?
A gazdasági növekedés tényleges lebecsülésemagyar jelenség. Nincs olyan ország a világon, ahol a kormányok és a gazdaság sikerességét ne a gazdasági növekedéssel mérnék és ahol a gyenge növekedést ne kérnék számon. Magyarország a kivétel, hogy miért, arra is kitérek. Hogyan is alakult ki egy újabb sajnálatos tévút, amin tapasztalatai ellenére is tovább akar nyomulni a második Orbán-kormány. Ha valaki semmit sem tanult és semmit nem felejtett, az annyit tesz, hogy nem érti, amivel dolga van. És ez talán igazán nagy baj.
Mindenütt válság és leépülés, de leginkább Magyarországon: "Kísértet járja be Európát - a kommunizmus kísértete." - ezzel kezdi 1848-ban Karl Marx és Friedrich Engels a Kommunista Kiáltványt. Akkor még elég rövid múltra tekinthetett vissza a kapitalizmus, de máris megjelent alternatívája. Előbb lehetőségként, majd valóságként. A kísértet szónak azonban nemcsak a jövő fenyegetése a jelentése, hanem a múlt árnyainak az ismételt megjelenése is.
Marx Károly: időszerű?
A hosszú ideig folyamatosan megújuló kapitalizmus sok kezdeti anomáliájától szabadult meg; ezek közül az egyik a versenyt és a piaci viszonyokat eltorzító, a hatékonyságot veszélyeztető durva spekuláció volt.
Levél Kubatov Gábornak (2011. május 3.):
A megítélés tapasztalataim szerint sajnos nem bírósági, hanem elsősorban politikai kérdés. A politika ugyanis egyrészt eltorzította és kizárólagossá tette szerepemet (Bauer Tamás, Keller László stb.), másrészt - a sajtón keresztül is - nyomást gyakorolt a bíróságra, hogy olyanért marasztaljon el, amit el sem követhettem.
Kubatov Gábor nagy kihívás előtt
Ha nem történik meg e kérdéskör politikai-szakmai felülvizsgálata, annak nem csak az a következménye, hogy továbbra is valótlanul beszélnek önzetlen munkámról és érvényben marad a törvényes gyakorlat ellenére az igazságtalan ítélet. Hanem az is, hogy nem kerülhet ki a politika, Ön sem a megítélésbeli káoszból. Vagyis minden sportfinanszírozást körül fog lengeni - függetlenül attól, hogy jogszerű-e, vagy sem, az egész világon alkalmazzák-e, mint az üzleti alapra való áttérés egyik fő eszközét, vagy sem - a gyanúsítás, hogy nem jogszerű. Következésképpen - rövidtávon is - megélénkülnek az ellenérdekelt, bomlasztó erők a Ferencvárosnál. Ráadásul e káosznak, jogbizonytalanságnak és kettős mércének újabb személyek eshetnek vétlen áldozatául. Szembe kell nézni a múlttal, hogy fel lehessen építeni a jövőt. Várom szíves válaszát mindenekelőtt arra: jogtalan előnyhöz jutott-e az FTC a reklámszerződésekkel? Amennyiben a múlt tisztázásában bármiben segíteni tudok, állok rendelkezésére: telefonon is, személyesen is.
Az egyik fordulópont: a ceglédi nagygyűlés:
Kerek tíz éve annak, hogy példátlanul durva eljárás indult ellenem. Ma már tudható, hogy ennek egy ideig hatalmas füstje volt, de nem volt igazán lángja. Sőt az is előfordulhatott volna, hogy nem is lesz. Nem feltétlenül gondolkodtak "ott fenn" megsemmisítésemben, feltehetőleg az eseményekkel és az intrika hatására sodródtak ebbe az irányba. (Ezt a meggyőződésemet erősíti egy, a koalíciós párt belső magjából nemrég kapott e-mail, miszerint tekintsem a véletlenek játékának, hogy így alakult az életem.)
Torgyán József bekerítve?
Bár Boros Imre ideiglenes miniszter példátlan gyorsasággal névre szóló feljelentést tett ellenem, tényállást (?) adott és megrendelte (még az eljárás kezdete előtt!) elítélésemet, napról napra lejárató és hazug cikkek jelentek meg rólam, hetekig semmi érdemi nem történt, nem mozdultak meg azok a bizonyos fogaskerekek. (Annak ellenére, hogy voltak, akik ezen rajta voltak.) Torgyán Józsefet kizárták a frakcióból, felszólították, hogy mondjon le pártelnöki tisztéről vagy vigye pártelnökségét a nagyválasztmány elé. Boros feljelentése március 7-én történt, de két hónapig, május elejéig állt az eljárás. A névre szóló feljelentést átminősítették ismeretlen tettes ellenire és vártak. Feltehetőleg arra gondoltak, hogy Torgyánt eltávolítva "alkalmas" személyt találnak a Kisgazdapárt vezetésére. Torgyán egy ideig kitért újraválasztása elől, majd mégis kitűzte a fórumot. Április 18-án viszont - megneszelve, hogy megbuktatását készítik elő - más helyszínre, Nyíregyháza helyett Ceglédre tette át a helyszínt. Itt jobban kézben tudta tartani az eseményt, bár ez sem volt egyszerű: mindenféle szervezetek vettek részt - meghívó nélkül - az eseményen.
Az előzmények: lejárató kampány minden témában.
Bauer Tamás és a Ferencváros: Tíz évvel ezelőtt két leszámolás is történt a Kisgazdapárttal szemben. (Ld. az A HÁLÓ - Két leszámolás c. kötetet.) Az akkor indult mindenoldalú leépülésnek és a mai eseményeknek is a kiindulópontját (origóját) itt kell keresnünk. Mindenekelőtt a korábban elképzelhetetlen módszerekben, manipulációkban, törvénysértésekben és alkotmánysértésekben.
Bauer Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt
Mégsem foglalkozik senki a történelemtudományból, a politikából, a politológiából vagy a sajtóból - a jubileum kapcsán sem - a súlyos következményekkel és a tanulságokkal. Az nyilván nem az, amikor az akkori eseményekhez asszisztáló vagy jobb esetben néma közéleti személyek olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek nem a valóság megismerését, hanem - akarva-akaratlanul - annak eltorzítását, a lényeg elhallgatását jelentik. Ha a megdöbbentő mai anomáliákkal való szembenézés helyett mindenről a tíz éve eltüntetett történelmi pártról mondanak újra és újra valótlan értékelést.
Bauer Tamás: Miből finanszírozzák a Ferencvárost?
2000, szeptember 5-én hangzott el Bauer Tamás interpellációja, amire a miniszter helyett Szabadi Béla politikai államtitkár válaszolt.
Az előzmény: nagy figyelmet és főleg ellenérzést keltett, hogy a Ferencváros pénzügyi helyzetét sikerült konszolidálni. Nem az, hogy az elődök a Fradit a megszűnés küszöbére juttatták és még el is akarták kótyavetyélni. "Eldöntötték", hogy az FTC megmentése törvényesen nem sikerülhetett, így vált a hatalmas siker a lejáratás, majd egy konstrukciós per egyik témájává. (Boros Imre 2001 márciusi névre szóló feljelentésében azt a képtelenséget adta írásba, hogy az FVM cégei egyetlen forintot sem költhettek volna reklámra a Ferencvárosnál és hogy nem volt szükségük (?!) ilyen reklámra. Az FTC gazdasági igazgatója, Kácsor Attila 2001 tavaszától, lemondásom után arra célozgatott és igyekezett jó pontot szerezni azzal, hogy a cégek szerinte nem önszántukból hirdettek. Stb.) Szakmailag csúsztatva, a reklámot a támogatással összekeverve mindent, ami egyáltalán a téma kapcsán felmerülhetett, felhasználtak ürügyként a támadásra.
E témában nem volt interpellálható a miniszter (nem volt munkaköri feladata az FTC), a házelnök közreműködésével kikényszerítették, hogy mégis interpellálni lehetett. Áder János a bekiabálásokat sem állította le, ehelyett kioktatott: engem. Bauer Tamás felszólalása elfogult volt, még azt is ferencvárosi specialitásként állította be, hogy politikusok álltak (ma újra állnak) a klub élén. A parlament ezt a válaszomat is elfogadta. (Majd ugyanazok, aki megszavazták és legfelső szinten egyeztettek a reklám kérdésében, Boroson keresztül névre szólóan feljelentettek.) Majd egyik mondatomat kiforgatva Bauer és az ellenzék, a holdudvarával együtt kampányba kezdett. Elővették az antiszemitizmus kártyáját és több helyen fel is jelentettek. Amikor azonban velem szemben ezt kétségkívül elkövették, kitértek az állásfoglalás elől. Erről bővebben az A HÁLÓ - Két leszámolás c. kötetben és honlapomon.
A videón látható:Bauer Tamás képviselő (SZDSZ); Szabadi Béla politikai államtitkár (FVM); Lamperth Mónika képviselő (MSZP), Szentiványi István (SZDSZ) és mások A felvételen szerepel, illetve abban róla említés történik: Torgyán József miniszter (FVM); Kácsor Attila (FTC); Ferencváros; FVM; közpénz; finanszírozás és egyebek.
Események, ami miatt itt tartunk. Tíz éve történt az első leszámolás:
Tíz éve, 2001. február 8-án olyan esemény történt, ami - a főleg az ahhoz kapcsolódóan elindított durva történésekkel együtt - nagy hatással volt pártok, pártvezetők, egyének, csoportok és az ország sorsára. Mégsem emlékezett meg róla senki. Eltűnt az ország nagy történelmi pártja, a Független Kisgazdapárt, százezrek maradtak érdekképviselet nélkül. Azóta hol van már az MDF és az SZDSZ? Mi lett a nagy pártból, az MSZP-ből? Ez ugyancsak összefügg azzal, ami 2001. február 8-án egy forgatókönyv szerint elindult. Az eseménysor miatt bukott el a Fidesz és Orbán Viktor akkori miniszterelnök két országgyűlési képviselőválasztást, holott könnyen megnyerhette volna: a 2002. évit biztosan. Folytatódhatott volna az eredményes gazdasági kurzus, nem következett volna be a tragikus eladósodás. Vagy nem szenvedne az ország ismét a hatalmas belvízkároktól, nem kormányoznák program és elgondolás, koalíciós kontroll (és fék) nélkül.
Torgyán József és Orbán Viktor. Mi járt a fejekben?
A koalíciós leszámolás napja: a bejelentés:
2001. február 8-a van. Torgyánt lemondásra kényszerítik, a hírnek sokan örülnek, de kevesen lehetnek, akik ennek távlatos következményeit felfogják. Mindenki bízott abban, hogy kézben tudja tartani a folyamatokat.
A videón látható:Torgyán József, az FVM minisztere; Szabadi Béla, az FVM államtitkára; Orbán Viktor miniszterelnök; Borókai Gábor kormányszóvivő; Pálffy István és Szellő István műsorvezetők; Harrach Péter családügyi miniszter; Szentiványi István frakcióvezető (SZDSZ); Kovács László (MSZP); Csurka István frakcióvezető (MIÉP); Dávid Ibolya (MDF); Áder János házelnök (Fidesz); Vastagh Pál képviselő (MSZP); Nagy Sándor frakcióvezető (MSZP); Molnár Róbert képviselő (független); Csúcs László képviselő (MIÉP); Lányi Zsolt képviselő (független); Pápai Mihály képviselő (független), Kiszelly Katalin (független) stb.
Tíz éve történt: lemondás a Fradi elnökségéről. Mások eladósították, mi stabilizáltuk, ma megszűnhet: 2001. február 9-én, egy nappal azután, hogy Torgyán József lemondott miniszterségéről, Szabadi Bélával lemondtak az FTC elnöki és elnökhelyettesi posztjáról. 1998-ban, amikor elfogadták a felkérést a Ferencvárostól, a klub akkora adóssággal küszködött, hogy további léte kérdésessé vált, csődeljárás és felszámolás fenyegette. Óriási erőfeszítéssel, nagyon feszes gazdálkodással (ami a kiadásokat fogta meg) és üzleti módszerekkel (ami az ellenséges légkör miatt kieső bevételeket pótolta), megtörtént a Ferencváros gazdálkodásának stabilizálása.
Az FTC bajban van: menekül a tulajdonos
Sikerült felszámolni az óriási, az elődöktől örökölt adósságot. Akkor nem gondoltuk, hogy rövidesen a hatalom szétveri mindazt, amit többen felépítettünk és visszavonja a kétmilliárdos stadionrekonstrukciós támogatást is. Azt pedig végképp nem, hogy a miniszterelnökkel egyeztetett reklámszerződésekben Boros Imre megbízott miniszter révén névre szólóan feljelentenek, valótlan tényállást adnak, megrendelik elítélésemet. A sors fintora, hogy ugyanennek a pártnak két vezetője, két országgyűlési képviselőjük, egyikük e párt pártigazgatója ma az FTC elnökségi tagja.
Az FTC stabilizációja után: lemondás a Fradi elnökségről. Mit féltettek a Fradit Féltők?
Tíz év telt el azóta és az FTC anyagilag és szakmailag rosszabb helyzetben van, mint volt 1998-ban, amikor óriási adóssággal vettük át a Fradi vezetését.
2001. február 9-én, miután Torgyán József az előző nap lemondott miniszteri posztjáról, Torgyán és helyettese, Szabadi Béla lemondtak az FTC elnöki, illetve elnökhelyettesi posztjáról. A munkát elvégezték, a Ferencváros talpon maradt, nem számolták fel, anyagi helyzete stabilizálódott, a futballisták bajnokság előtt álltak stb. Adósság nélkül adtuk át a Ferencváros vezetését, először volt nyereséges a Labdarúgó-Kft. és az egyesület. Már nem tudtunk használni a Fradinak, rábíztuk, kivel képzeli el a jövőt. A közgyűlési döntésig Szeiler Józsefre adtuk át a jogköröket, mert valakinek át kellett adni. Az FTC-nél (is) folytatódott a hatalmi harc és a múlt átfestése, Jakabházy László bemutatja a "hálát". Gyimóthy Géza, a Torgyán által kijelölt miniszter(jelölt) pedig ismét bemutatja "szónoki képességeit", az egyebeket is.
Budapest, 2011. január 9.
A videón látható: Torgyán József, az FTC elnöke; Szabadi Béla, az FTC elnökhelyettese; Szeiler József, a Labdarúgó-Kft. ügyvezetője; Ambrus Tamás olimpiai bajnok, Fradit féltő; Jakabházy László Fradit féltő; Gyimóthy Géza (Torgyán által) kijelölt miniszter; Szívós István, az FTC volt ügyvezető elnöke, Csúcs László átvilágító; Páncsics Miklós, a Labdarúgó-Kft. korábbi elnöke;
A felvételen szerepel, illetve abban róla említés történik: Benedek Fülöp volt elnök; Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok; Ferencváros; FTC; sportlétesítmények; politika; stadionrekonstrukció; lemondás
Belvíz: retusált történelem és tehetetlenség. Kármegelőzés és kárelhárítás a rendszerváltás után: A belvíz, az árvíz, az özönvízszerű esők ismét hatalmas károkat okoznak. A belvízveszélyre számítani kellett, de az illetékesek a jelek szerint nem számítottak. A szakértők ugyanis megfigyelték, az időjárásban nagyjából tíz évenként váltják egymást a (hosszabb) száraz és a (rövidebb) nedves időszakok. Az újdonság az, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben az arányok el fognak tolódni a nedves periódusok javára, a környezet "csapadékterhelése" is növekszik.
Orbán Viktor a parlamentben, balra Szabadi Béla
Tíz éve minden készen állt ahhoz, hogy ma ne okozzon ekkora károkat, vagy akár csak jelentős károkat a belvíz. Mégis miért következett be a katasztrofális helyzet, ami megelőzhető lett volna? Mi történt tíz év alatt?
Keressük a legkorruptabb magyar ügyet?
Ezzel a címmel, igaz, kérdőjel nélkül jelent meg az Indexben néhány napja egy virtuális (valótlan) elemekre épülő, szakszerűtlen és főként lejárató írás. Egy ilyen (nem játékos) lista akkor is aggályos lenne, ha a valóságra támaszkodna, hát még így.
A tartalom, sőt a pongyola cím ellenére is a gazdasági rovatban, tehát szakmai cikként jelentették meg. Név nélkül, ez a lap álláspontja. Az anyag és csúsztatásai nem ismeretlenek a számomra, már megjelentek egy liberális volt főszerkesztő blogújságjában. Abban a fogalmazványban én lettem volna a második legkorruptabb magyar politikus, pedig papírom van ennek ellenkezőjéről. Bíróság mondta ki egy rágalmazási perben: korrupcióért nem ítélhettek el, mert ilyennel nem is vádoltak. (MTI-közleményben is olvasható volt.) Most "csak" összemosnak a jelenséggel, nyilván azért is, hogy mások kétségtelen evidenciáiról ne beszéljenek.
Bencsik János rájátszott a cikkre
Mielőtt későbbi válaszomat közreadom, melynek előzetes címe: Keressük a legnagyobb tényfeltárásokat, publikálnom kell két levelet. Az egyiket Bencsik Jánosnak írtam.
Az Index.hu bátorsága: jaj a legyőzötteknek:
Úgy érzem, kevés olyan sajtótermék van, amelyik rágalmazásaival, hangulat- és gyűlöletkeltésével annyi kárt okozott volna nekem és a családomnak, vagy ami nem kevésbé fontos: a tisztességes eljárás ügyének, mint az Index.hu. A rossz viszonyt soha nem akartam folytatni, esélyt adtam a javítására. Aztán, mintha mi sem történt volna, újabb övön aluli ütések értek. Ezek közül is kiemelkednek azok a kitalációk, amelyek még ma is folytatódnak, pedig még az erősen elfogult eljárásban sem merültek fel. 2009 novemberében például olyan újabb keletű eseményekkel hoztak kapcsolatba, amelyek szereplőit is legfeljebb látásból ismerem, az esetekről tudomásom nem volt, a helyszíneken nem jártam. Valamit nyilván tenni kell ilyen esetekben, mert sokan a cikkeket tényként használják fel, ahogy ezt Dió Erzsébet bírónő is tette. Mint később kiderült Bencsik András is magáévá tette a rágalmazó írást, feltette honlapjára és onnan nem ereszti. Levelet írtam a főszerkesztőnek, Uj Péternek, helyreigazítást kérve. Részletesen elmagyaráztam, melyek a durva hibák.
Uj Péter most nem óvatos
A helyreigazításnak automatikusan eleget kellett volna a Polgári Perrendtartás és a MUOSZ Etikai kódexe értelmében tennie. (Pp. 342. § (2) A határidőben kért helyreigazítás közlését csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valóságtartalma nyomban megcáfolható.) Uj azonban a füle botját nem mozgatta, nem is válaszolt. Egyszerűen le.rta, azt az inkorrektséget, amit lapja velem tett. Ezt követte újabb két rágalmazás, lehet, hogy a folytatás volt a válaszok, egyben az üzenet és törlesztés. A levél a helyreigazításon túl beavatja az olvasót, mit is jelent politikai per vádlottjának lenni, ahol gyakran a vádak ellenkezője a valóság. A levelet azzal zárom, hogy az új kitalációknál különösen fájlalom azok gyermeteg színvonalát.
Biszku és a többiek.Mit üzen a mának?
A Magyar Televízió szombat délutánonként érdekes filmsorozatot közöl: Biszku és a többiek - A legvidámabb barakk címen. Nem az elején kapcsolódtam be, de ott ragadtam, lekötöttek az ott látottak és főleg az ott hallottak, a mának szóló aktuális üzenetek. A riportfilmet Vitézy Tamás készítette a rendszerváltás hajnalán. Akkor talán nem volt olyan párhuzam, amit a jelennel a nézők felfedezhettek volna, ma viszont az utóbbi néhány év fejleményei alapján úgy tűnik, hogy van, ami a filmet különösen izgalmassá teszi. Onnan indultunk és ide érkeztünk. E párhuzamot már tíz éve érzékeltem, meg is írtam, a színhelyeket is számba véve, az akkori jelenből volt kikövetkeztethető a valószínű és azóta megvalósult jövő. Most ismét megfogott a hasonlóságok szinte végtelen sora.
Biszku Béla
Biszkutól és a többiektől megtudjuk, hogy már akkor volt független bíróság és független ügyészség, a politika nem avatkozott bele a perekbe, csupán szabad folyást adott azoknak. A Gyorskocsi utca, ahol Nagy Imrééket is fogva tartották, mint látom, nem sokat változott. A bíróság előtt pedig Nagy Imre és társai nem mondhatták el, amit akartak, védekezésükben korlátozva voltak, a független bíró beléjük fojtotta a szót. A miniszterek viszont nem (egy sem!) foglalkoztak konkrét ügyekkel, nekik "nem az volt a dolguk". Nem is tudtak arról, ami területükön történt, hacsak társaságban el nem mesélte nekik egy érintett. Például egy akkoriban szabadult kiváló író, Déri Tibor. Talán egy probléma mégis volt, amin mai eszükkel változtatnának: az ítélet után ugyanaz a bíróság alakult át kegyelmi tanáccsá. Ez ma már ugyan nincs, de az összeférhetetlenségek nem tűntek el.
A párhuzamok nem értek ezzel véget, hiszen minden részletet a műsorvezetővel történészek elemeznek a stúdióban. Ott hallottam egy összefoglalót arról, mi is az a koncepciós per. Ajánlanám mindenkinek, aki nem érti és/vagy elhessegeti a visszataszító jelenséget. Kahler Frigyes jogtörténész mondta el, leírtam és közreadom, mert minden szava annyira pontos.
Ki kicsoda a gazdaságirányításban?És kik a "stratégák"?
Teológusok, földrajztanárok, jogászok stb. nyomulásáról esik szó. A kormányzati munka első hónapjai után, megismerve és véleményt alkotva a 29 pontos intézkedéscsomagról és "elámulva" (elszörnyedve) az Új Széchenyi Terven, kíváncsi lettem arra, hogy a minisztériumi és más kulcspozíciókban vajon milyen végzettségű (és tapasztalatú) vezetők ülnek? Mindenekelőtt a gazdaságirányítás szempontjából legfontosabb minisztériumok vezetőiről igyekeztem valamilyen képet alkotni.
Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár
Azokról, akik olyan posztokon vannak, amelyeken a makrogazdaság szerteágazó folyamatainak összehangolásával, stratégiakészítéssel, a szabályozórendszer komplex átalakításával szükséges foglalkozni, illetve ilyen munkát kell megszervezni és irányítani. Ez pedig - mivel a legbonyolultabb területről van szó - szilárd közgazdasági alapokat, hosszú és mértékadó gyakorlatot, a reálgazdaság alapos és átfogó ismeretét tételezi fel és követeli meg.
Jelen anyag tulajdonképpen azt folytatja, de más aspektusból, amit előző írásomban felvetettem: hol vannak, hova lettek a közgazdászok?
Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítás válság.Hol vannak a közgazdászok? A kiút elkezdődött és van érvényes tudásunk állítja Bogár László.
Valóban? - reagálok a mottóban idézett két állításra, ami az új kormány teljesítményét értékeli. Nem a harangot veri félre, hanem dicsér. Hol a különbség a szakmai alapokon nyugvó helyzetértékelés és a politikai propaganda között?
Bogár László: van érvényes tudásunk
Miközben az érdekvédelem fontosságát nagyon is elismerem, eszembe jut: az ország érdekeinek védelme nem az IMF-fel kezdődik és végződik. Még példának sem nagyon jó. Nincs is feltétlenül szükségünk egy új megállapodásra, de azért ennek lebegtetésével és a huzavonával saját magunknak óriási károkat tudunk okozni. Ez lenne az érvényes tudás?
Hajrá bíróság, hajrá ügyészség!
Interjú a Klubrádióban arról, amiben Szabadi Béla a legilletékesebb. A politika kriminalizálásáról: háttér és motiváció. Mire számíthat az, akit kiválasztanak. Akik beszélgetnek: Andrassew Iván műsorvezető és Szabadi Béla.
A videón (slide show-n) látható: a BRFK vizsgálati osztályának és a fogdának is "otthont adó" Gyorskocsi utcai épület bejáratai, illetve az épület utcai frontja. (Ebben az épületben raboskodott Nagy Imre, de Kádár János is.)
A beszélgetésben szerepel, illetve róla említés történik: Andrassew Iván műsorvezető, Szabadi Béla; Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, országgyűlési képviselő; Szili Katalin, a parlament volt elnöke, országgyűlési képviselő (MSZP), Torgyán József, volt földművelésügyi miniszter, az FKGP volt elnöke; Huszár Tibor történész; Nagy Imre perbe fogott és kivégzett miniszterelnök; Kádár János, az MSZMP KB főtitkára és éveken át miniszterelnök; Boros Imre volt tárca nélküli miniszter, (emellett néhány hétig) ideiglenes FVM-miniszter; Turi András volt ügyészségi vezető; Vitéz Miklós, a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal volt vezetője; Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, a Papa; Molnár Csaba perbe fogott rendőr alezredes; Székely Zoltán kisgazda országgyűlési képviselő, akit zavaros körülmények között fogtak perbe és ítéltek el letöltendő büntetésre; Kaiser Ede, akit móri gyilkosságokért ártatlanul elítéltek; Mesterházy Ernő a BKV-ügyekben letartóztatott üzletember, Demszky Gábor személyi tanácsadója; Homoki János, a HM volt politikai államtitkára (1998-2002), volt országgyűlési képviselő (FKGP); Franco Frattini (1957-), az Európai Bizottság volt igazságügyi biztosa (2004-2008), majd, olasz külügyminiszter (jelenleg is); Jacques Barrot (1937-), az Európai Bizottság igazságügyi biztosa (2008-2010); EU; Ferencvárosi Torna Club; Strasbourg; Klubrádió; kriminalizálás; jogok; letartóztatás; bilincs; védekezés; tisztességes eljáráshoz való jog; jogsértés; politika; bíróság; ügyészség; reklám stb.
Egy újabb kényszerpálya? Szavazás a budapesti olimpiáról:
Egy újabb kényszerpálya (tévút) "lehetősége" előtt állunk. Csak le kell rakni néhány "követ" és a jövőben már csak arra lehetne menni. A közeli napokban szavaz az országgyűlés az olimpiai törvényről. Esélye nincs persze annak, hogy Budapest olimpiai helyszín legyen, amikor gazdag és felkészült jelentkezőkben nincs hiány. (Ez lenne a sok közül az első "tévedés".) A budapesti olimpia rendezését szorgalmazók mégis úgy lépnek fel (korábban pártok, most már egy mozgalom és pártok nevében), mintha esélyesek, sőt komoly esélyesek lennénk. Szerencsére nem vagyunk azok, mert úgy még nagyobb kockázatok és károk fenyegetnének.
Szalay-Berzeviczy: visszahelyezzük Magyarországot a világ térképére
De ha ez így van, miért alakult mozgalom a budapesti olimpia támogatására? A magyarázat ugyanaz, mint az éveken át felmelegített futball eb-k esetében: már a pályázattal, még inkább az előkészületekkel területek nyílnak bizonyos vállalkozói, sportvezetői, politikusi, médiabeli csoportok számára. Magyarázat ez arra, hogy azok, akik követelték az állam kivonulását a sport finanszírozásából, már évekkel ezelőtt elkezdtek nemzeti ügyről beszélni. (A "profi" futball esetében is.)
Tévutak, tévhitek, bumerángok, Népszabadság:
Sokszor és sokan megállapították, hogy korunk sajnálatos jellegzetessége az érdekek dominálása az elvek felett.
Néha van egy-egy látszólagos ellenpélda: de inkább a nyers érdek leplezéseként. Medgyessy Péter Kis Elemér "kancelláriaminiszter" elmozdítását azzal indokolta: ha a jog és az erkölcs szembekerül, (Medgyessy) számára az erkölcs a fontosabb. Működése ismeretében már akkor sem volt kétségem afelől, az érdek nyilván (nála is) a legfontosabb.
Részben a rövidtávú érdekkel (a rövidlátással) lehet magyarázni a való világ bemutatása helyett a virtuális valóság létrehozását, magyarán a hazudozást a világról. Elleplezendő, amit el akarnak leplezni és megkönnyítendő a győzelmet az ellenfelek (ellenségek) felett. Mindebből értelemszerűen tévhitek és általában tévutak keletkeznek, továbbá olyan "válaszok", amelyek bumerángként ütnek vissza. Azért is, mert azt sem sikerül mindig felismerni: ki az ellenség, vagy akár ellenfél, és ki nem az.
Szabó Zoltán: vajon kinek árt?
Az egyik nagy kihívás, amire a társadalomnak és a mai kormánypártoknak, főleg a szocialista pártnak választ kellene adnia: a politika behatolása és jelenléte ott, ahol nem lenne keresnivalója: a büntetőeljárásban és az igazságszolgáltatásban. Ez a sajnálatos gyakorlat ugyanis eszközként szolgálhat arra, hogy a szocialista pártot a süllyesztőbe küldjék és a célt, az egypártrendszer megteremtését elérjék.
Hogyan lesznek az utolsókból elsők? Az MDF-ben úgy, hogy azt állítják: velük kezdődik a történet, és olyan, mint velük az elmúlt húsz évben senkivel nem történt. Korábban arra emlékeztettek, hogy ellenük került sor az első koncepciós perre. Véleményemet megírtam, de már itt is van egy másik elsőség, az állítólagos titkosszolgálati erők (ezúttal valójában egy cég) bevetése. Ami szerintük "talán a legdurvább támadás a fiatal demokráciánk ellen".
Herényi Károly: "Egyenes beszéd"
Az "elsőséggel" - ahogy erre rámutattam - nemcsak az a baj, hogy "ellentmond" a tényeknek, hanem az, hogy ezzel eltolják maguktól a felelősséget. "Értékelésük" ráadásul mások megítélését is sérti. Mintha azok csak hivatkoztak volna a tisztességes eljáráshoz való joguk durva megsértéseire és ennek politikai motívumaira. Ők - ezek szerint - bűnözők lennének, Dávidék pedig áldozatok.
A "Hogyan lesznek az utolsókból elsők?" költői kérdést most ismét eszembe juttatta az egyik internetes lap beszámolója, ami az MDF múlt heti sajtótájékoztatóról íródott, és arról a bizonyítékról szólt, amit Herényi Károly néhány napja előterjesztett.
Hamisan vallhat-e a tanú?
A kérdés költőinek tűnik, de a jogi szabályozás megismerése után nagyon is valóságos, amire igenlő válasz adható. De vajon ki ismeri a szabályozást? Sajnos tapasztalhatóan igen kevesen, a jogi szakmából is. Csodálkoznak is viszont sokan, hogy nyilvánvalósan megalapozatlan állítások minden következmény nélkül maradnak. Azt viszont nem tudják, hogy ennek nem szubjektív, hanem törvényi oka van.
Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter
A múlt héten, amikor közeledett az előző miniszterelnök tanúkénti meghallgatása, a sajtó szenzációt várt, folyamatosan azt hangoztatták: a tanúnak igazat kell mondania. Senki nem vetette fel, ügyvédek sem, hogy ez nem feltétlenül van így. Ha valakit meghallgat a bíróság, adatainak felvétele előtt figyelmeztetik arra, hogy a hamis tanúvallomást a törvény börtönbüntetéssel büntetni rendeli. A büntetési tétel általában öt évig, de minősített esetben akár nyolc évig terjedhet. Újabban a mentő körülmény elhallgatásának büntetőjogi következményére is felhívják a figyelmet. Ahogy arra is, hogy mikor nem köteles a tanú vallomást tenni, és hogy megtagadhatja a választ az olyan kérdésre, aminél a válasszal önmagát vagy hozzátartozóját vádolná.
Tiszta sor, mondhatnánk: ha ezzel véget is érne a kérdés rendezése. De nem, a további szakaszokat viszont nem ismerik, vagy elhallgatják.
Szélmalomharc. Levélváltás Szikra Zsuzsával és főnökével (2009. szeptember 30. és október 6.):
Az alábbi levélváltás azt a szélmalomharcot mutatja, amit a sajtó (jelen esetben a Magyar Rádió) által lejáratott, eszközként használt személy folytat, hogy legalább utólag "tisztázza", korrigálja a róla szóló valótlan közléseket, rágalmakat. Hogy a közvélemény ne maradjon tévedésben, ha már tévesen informálták. Érdekes a rádióbeli felfogás: az, aki a jogsértéseket legalábbis nem gondos munkájával előidézte és aki nem vette a fáradságot, hogy azt, akiről műsort készít, megkérdezze, ügyének utánanézzen, automatikusan elutasítja a tisztázás igényét. Döntött! Nincs kétsége afelől, hogy velem szemben ezt megteheti, feltehetőleg bátorították valahonnan fentről, hogy éppen velem foglalkozzon és így. És éppen most: figyelemelterelésként. Mindenesetre főnöke támogatja ebben, hiszen nem lát okot a döntés (Így fogalmaz!- Sz. B.) felülvizsgálatára.
Levél Szikra Zsuzsanna szerkesztő-műsorvezetőnek, Magyar Rádió (2009. szeptember 17.):
1.) Sajnálatosnak tartom, hogy a Magánhangzó általam kifogásolt adása nem az elvárható gondossággal, tájékozódással és az információk ellenőrzésével készült. A körültekintés már önmagában sokat jelentett volna a valóban tényszerű és hiteles tájékoztatás érdekében. Blénessy Gábor interjújával és annak módszerével kapcsolatban számtalan helyen mondtam el és írtam meg kifogásaimat, hívtam fel a figyelmét "tévedéseire". Információkról, adatokról, táblázatokról, tényfeltárásról szólt a mostani interjú, miközben kikapcsolt szinte mindent, ami a nyolc évvel ezelőtti riport megalkotása, illetve az alapjául szolgáló iratok "birtokba kerülése" (egy kisteherautónyi anyag eltulajdonítása) óta történt.
Különösen sajnálatosnak tartom, hogy az adásban nem szólalhattam meg, nem nyílt lehetőség a másik fél (személyem) megszólalására és ezzel az interjú legkirívóbb hibáinak, félreértéseinek és csúsztatásainak menetközbeni kiküszöbölésére. A "hallgattassék meg a másik fél!" elvét és gyakorlatát nem válthatja fel az, hogy "tiltakozzon és küszködjön, akinek erre van ideje és energiája", illetve a "majd én, aki az interjút készítettem, eldöntöm, mit korrigálok és mit nem".
Átolvasva a kapott linkeket, honlapot - ismerve a történteket személyed ellen - a mai állapotok láttán igazán akkor leszek meglepve, ha 2010 nyarára nem lesz (jogos és megalapozott gyanú alapján) minimum három ember kikérve a parlamenttől (..).
Szemben azzal, hogy 2001-ben virágzott az ország a mai állapotokhoz képest, ma már gazdaságról sem beszélhetünk, max. MSZP-SZDSZ összefogásról (az összelopáshoz). Dávid Ibolya pálfordulásai sem tűnnek már fel nekem, azonban Bogár László úr majréja ugyancsak meglepett, hisz az olümposzi magasságokban szárnyaló éceszei eleddig azt látszottak bizonyítani, hogy max. kormányfői szaktanácsadói állást kíván majd betölteni. Ezért pedig nem illik így beijedni az igazság kimondásától, és elhatárolódni a korrekt felkérésedtől. Nem igaz?
Olyan botránysorozatok tanúi vagyunk, ami mellett a téged ért hamis vád is csupán köztéri tojásdobálásnak ér fel. Szemenszedett ócska trükkökkel irdatlan összegeket osztanak vissza egymás között, szinte mindenhol. Mi az, hogy kiutalok magamnak cca. 120 milliós végkielégítést? Hát hol élünk már?
Egyáltalán, hogy mertek mégis elítélni Téged? - mikor tudták, látják a mai állapotokat - soha sem fogom tudni felfogni.
Barátsággal:
Nagy Mátyás
Humor a tárgyalóteremben:Csak azt kérdezd, ami a tárgyhoz tartozik...
Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy - "un. mindenkit ismerő" idős hölgyet.
Odalépett a tanúhoz, a jegyzetére pillantott és (váratlanul) megkérdezte tőle:
-Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
-Persze, hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom,
kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek.
Igen, persze, hogy ismerlek.
Nagy moraj a tárgyalóteremben...
Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen.
Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
-Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
-Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr...
Igen, ismerem.
Bekiabálások, taps, zúgolódás lepte el a termet...
Erre a bíró szünetet rendelt el.
Magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
-Térjenek a tárgyra!
-De, ha bármelyikük meg meri kérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy fogalmazó lesz!
Forrás: Nagy Mátyás
Vecsés
Mire való a felügyelőbizottság?A BKV-nál és másutt?
A kérdés költőinek tűnik, hiszen valóban előre tudhatjuk a választ. Csakhogy itt két válasz is adható, bár általában csak az egyikre számíthatunk (éppen olyanra, ami normális országban, a nyilvánosság előtt legalábbis, fel sem merülhetne). Sajnos mégis az jut az eszünkbe és a tapasztalt gyakorlat alapján is csak azt mondhatjuk: a felügyelőbizottság (FB) "fügefalevélként" szolgál, amivel eltakarják azt, amit nem szabadna. És egyben arra, hogy jogcím legyen tagjait valamiért plusz jövedelemhez juttatni.
Megfúrásra vártak... Demszky Gábor és Hagyó Miklós
Ez a válasz még cinikusabbnak hat, ha tudjuk, hogy Magyarországon állítólag - egyes nyilatkozatok és az alkotmány szerint - piacgazdaság van, ahol törvényszabja meg, hogyan kell a cégeknek működniük, miképpen irányíthatják azokat, melyek az ügyvezetés, a tulajdonos jogosítványai és kötelezettségei, miért és hogyan felelnek, adható-e és hogyan utasítás az ügyvezetésnek, feltétele-e ennek az írásbeliség, lehet-e az ügyvezetés tagjaival határozatlan időre szerződést kötni vagy csak határozott idejűre szólót, miként ellenőrzik a cégeket, melyek a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jogosítványai és feladatai, kötelezettségei, van-e és miben felelősségük, megismerhet-e minden iratot a felügyelőbizottság, mit kell tennie, ha korlátozni akarnák ellenőrzési jogosítványait stb.
Dávid Ibolya és az igazságszolgáltatás: Dávid Ibolya volt igazságügy-minisztert és Herényi Károly volt frakcióvezetőt az ügyészség meg akarja gyanúsítani. Személyes adattal való visszaéléssel és kényszerítéssel. A minősítés nem feltétlenül érdekes, mert az még és akár sokszor változhat. A legfőbb ügyész kérte mentelmi joguk kiadását, a döntést a mentelmi bizottság elnöke elnapolta a nyári szünet utáni időre. Pedig meglett volna a lehetőség még a tavaszi ülésszakon a döntésre. (Az álláspont korábban egyébként az volt, hogy közvádas ügyben nyáron is határoznak: összehívják a plenáris ülést.)
Dávid és Herényi: gondolkodóban. Előbb kellett volna.
Meggyanúsításukra és rabosításukra - amire volt koalíciós partnerük és a sajtó annyira vár - csak mentelmi joguk esetleges kiadása után kerülhet sor. Dávid Ibolya - bár láthatóan nem sürgeti a parlamenti döntést -, megerősítette, hogy lemond mentelmi jogáról. (Ezt ugyan nem teheti meg, mert közvádas ügyekben a parlament rendelkezik a képviselők mentelmi jogával, de a volt igazságügy-miniszter ezt mégis és már sokadik alkalommal süti el. Ahogy a mentelmi bizottság felkészült elnöke is. Aztán közlik: bár kérte, a parlament mégsem szavazta meg.)
Ferencváros: két évforduló. Ki gondolta volna a 100 éves jubileumon, hogy a 110. ilyen lesz?
110 éves a legpatinásabb és feltehetőleg még ma is a legnagyobb szurkolótáború sportklub, az FTC. Az évfordulóhoz mindenképpen gratulálni illik, kérdés persze, hogy kinek és az is, hogy konkrétan mihez. Ha elmerengünk e kérdéseken, rájövünk, hogy azok mennyire indokoltak.
Fradi szurkolók a centenáriumi zászlóval
A 110 év szép kor, többnyire dicsőséges történelem és múlt áll mögötte: sok örömmel és megpróbáltatással. Ám a jelen és a jövő kevéssé derűs. Az egyesület értékét a múltja adja és az, hogy ez még nem befejezett múlt. Ehhez viszont a 2001 utáni vezetésből nem sokaknak lehet gratulálni, ahogy az 1998 előttinek sem. Minden bizonnyal nem rajtuk múlt, hogy van még FTC. Valóságos csoda, helyesebben szerencsés véletlen, hogy - ha ilyen állapotban is, de - meg lehet emlékezni a 110. évfordulóról.
A Népszabadság-perről.
Bilincsben és pórázon: jogsértőek a felvételek:
2009. február 26-án a Népszabadság elleni személyiségi jogi peremben a Fővárosi Ítélőtábla nagy horderejű, precedens jellegű ítéletet hozott. Egy, a Népszabadságban megjelentetett képről - ami bilincsben és pórázon, ki nem takart arccal ábrázol - az ítélőtábla jogerősen kimondta: a kép közlése jogsértő volt. A jogerős ítélet szerint az engedély nélkül készült kép publikálásával a lap és annak on-line változata megsértette a felperesnek a képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát, valamint - a kép megalázó jellegére és ábrázolásmódjára való tekintettel - az emberi méltóságát. A Népszabadságot kötelezték az internetre még 2005. június 25-én feltett fotó eltávolítására és eltiltották a felvétel jövőbeni felhasználásától. Kötelezték arra is, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező részét közölje nyomtatott és elektronikus változatában.
Bíróság mondta ki: Magyarországon is jogsértő az, amivel civilizált országokban meg sem próbálkoznak. Ott nyilván fel sem vetődik e jogsértés elkövetésének ötlete, a vétkesnek ugyanis eleve számolnia kell súlyos kártérítési, vagy akár büntetőjogi következményekkel. Angliában a személyiségi jogokon kívül a büntetőbíróság megsértését (befolyásolását) is látnák a bilincses-pórázos, ki nem takart arccal ábrázolt képek készítésében és közlésében, mivel azzal nyomást fejtenének ki a bíróságra és a büntetőeljárás kimenetelére.
Nyolc év után: bizonyítékok nélkül elítélve:
Sokak kérésének teszek eleget, amikor közreadom első gondolataimat elítélésem után. Erre késztet az a szimpátia is, amit ismeretlenektől lépten-nyomon tapasztalok, akikre nem hatott a dübörgő lejárató propaganda és a városban közlekedve gyakran megszólítanak. Nagy az eltérés az így érzékelt közvélemény és a média által közvetített vélemény között. Ahogy ezt a nagyon sok e-mail is kifejezi, amelyek mind megrendülésüknek adnak hangot az ilyen befejezés okán.
Légmán Imre: Koncepciós eljárás folyt!
Beszélgetés a Budapest Televízióban Szabadi Béla peréről és a perújításról. A koncepciós eljárás. Mit gyűjtött a feljelentő miniszter? Boros Imre szerepe, a mindeddig titkolt titkos jelentés. Egy többszörösen elítélt személy bevonása az adatgyűjtésbe. Gráf József magatartása, aki sem a bíróságot, sem a volt államtitkárt válaszra sem méltatja. Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök megkeresése.
Akik beszélgetnek: Légmán Imre, Szabadi Béla védője (másod- és harmad fokon), Martinkó Károly műsorvezető, Sándor István ny. alezredes, magánnyomozó (a Papa), akinek hasonló pere volt.
A videón látható: Légmán Imre ügyvéd,Szabadi Béla, Martinkó Károly műsorvezető, Sándor István (a Papa) nyugalmazott r. alezredes, magánnyomozó.
A beszélgetésben szerepel: Légmán Imre ügyvéd, Szabadi Béla, Martinkó Károly, Sándor István (a Papa), Bárándy György ügyvéd, Gráf József (a bizonyítékokat visszatartó) agrárminiszter, Boros Imre, az ideiglenes és egyben feljelentő agárminiszter, Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök Deésy Géza többszörös koronatanú és "megfigyelő", felülvizsgálat, perújítás, ítélet, levél, titkos adatgyűjtés, koncepciós eljárás, per, szélmalomharc stb.
Torgyán Józsefnek: Már el is hiszed, amit mondasz? Alkuk bűvöletében (2009. február 10.):
Évekkel ezelőtt egy meséskönyvben olvashattunk volna ilyenről. Volt egy ember, aki magas polcra jutott, miniszter lett, amivel sokan nem értettek egyet. Összefogtak a megbuktatására.
Torgyán József: a kelepce után
Kelepcében volt, fia révén is. Mielőtt lemondott volna elment egy kormányülésre (ahova korábban nemigen járt). Kért egy órányi időt és elmondta: nem ő intézi az ügyeket, hanem a helyettese. Aztán lemondatták és ő rögtön közölte: a helyettes is menni fog, mert így illik. Senki nem értette, miért. Majd megkérte a helyettesét, ne mondjon le, mert rossz lépés lenne.
Boros Imre visszatér: egy illúzióval ismét szegényebben:
Az Echo Televízió és a Magyar Hírlap hasábjain gyakorta megjelenő Boros Imre feltűnése bizonyára eddig nehezen elszenvedett hiányt pótol, amit Széles Gábor előzékenyen kielégített. Boros pótolhatatlan látványa önmagában is komoly érdekesség, hiszen nem gyakran lehet magyar James Bondot megfigyelni. A jóképű, angol special agenttel ellentétben nem a káprázatos testével, nem is az arisztokratikus és irodalmi beszéd(j)ével, hanem az igen gyors eszével dolgozik. (Ld.: Egy ekkora minisztériumban biztosan lehet legalább egy-két büntetőügyet találni!)
Boros Imre fekete-fehérben
A titkos küldetésről ezenkívül is szinte minden kiderült. A magasztos cél érdekében az alvilágot is bevonta, sőt feladatokat adott neki. Ezután poloskátlanította az épületet, de titokban tartotta, mit talált. Majd utólagos "kuffervizitet" vezetett be: vajon mit vitt el a távozó szatyraiban? Felújította, széles körben és művészi tökéllyel alkalmazta a névtelen bejelentés gyakorlatát. Rájött, hogy Szabadi Béla - szó szerint - elragadta Tamás Károly jogköreit. Nem lehetett átverni, tudta: egészen buta hivatkozás a sok munka.
Hol a kormányzás? Az áfaemelési tervek:
Magyarország újabb megszorítások elé néz. Hogy ennek van-e akár formális alapja, azt sem tudhatjuk. A kormányzati és önkormányzati költekezés látszólag minden korlát nélkül folytatódik: felesleges, sőt irritáló propagandával és minden mással. Még a hobbikra is jut pénz, miközben az ország nagy részének súlyos megélhetési problémákkal, anyagi ellehetetlenülésével kell szembenézni. Mégis - és állítólag egyenesen a nép kívánságára! - 7 milliárd forintot szánnak a budapesti olimpia előkészítésére, tervezésére, és a népszerűsítésére hivatkozó utazgatásokra. Ahogy ez a honlapon, e cikk alatt, olvasható.
Gyurcsány Ferenc
Megint napirendre vették az általános forgalmi adó növelését, anélkül, hogy tudnák, vagy érdekelné a kormányt: mekkora károk származnának ebből. Magam is korábban, folyamatosan és több írásban hívtam fel a figyelmet arra: az áfa nem egyszerűen egy adónem, annak közgazdasági funkciója van. (E cikkek a honlapon található "kereső" segítségével könnyen megtalálhatóak.) Akkor pedig, amikor az Orbán-kormány tagja voltam, megakadályoztam, hogy az élelmiszerek és az energia áfáját a kormány felemelje. Ennek történetét elevenítettem fel honlapomon: a Járai Zsigmond megakadályozott adóreformja c. cikkben.
Ürügytársadalom. Avagy egy újabb nagykoalíció: "közkívánatra"?
A "budapesti olimpia":
2008. december 18-án, az újabb fővárosi tarifaemelések megszavazásának napján, amikor világossá vált, hogy a kormány 40 milliárd forint támogatást nyújt a BKV-nak, hogy az össze nem omoljon, derűs jelenetet örökítettek meg a városházára hívott operatőrök.
Szalay-Berzeviczy Attila
A szokatlan összetételű társaság bensőségesen ünnepelt. Olyan mondatok hangoztak el a sajtótájékoztatón, hogy "a gazdasági válság nem csak hanyatlás, lehetőség is", vagy hogy "reménytelennek tűnő helyzetben csak egy lehetőség van, az összefogás". Mindez a budapesti olimpia terveire vonatkozott, Demszky Gábor olyan megközelítésében, hogy ha a pályázat sikertelen lesz (nyilván az lenne), és az elképzeléseknek csak egy része valósul meg, akkor is megéri. A nagy kérdés persze az, hogy kinek?
A miniszterelnök (médiafőtanácsadója) sem szeretné, hogy megismerjék a Bilincs és póráz c. könyvet? Levél Gréczy Zsoltnak: példákkal és kérdésekkel a sajtó függetlenségéről (2008. november 13.):
Hogy miért fordultam Gréczy Zsolthoz, Gyurcsány Ferenc médiafőtanácsadójához, egyben régi ismerősömhöz, az a levélből kiderül. A "hallgatás törvénye" ezek szerint őrá is érvényes, hiszen (tőle sem) nem kaptam választ.
Gréczy Zsolt
Ezért a "nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" jegyében nyilvánosságra hozom, annál is inkább, mivel nem személyes ügyről van szó. A tartalmas és érdemi válaszról emiatt sem tudok lemondani, továbbra is várom Gréczy Zsolttól. Erre a levelemre is és további három levelemre is, amit illetékességből, egyúttal a válasz "elősegítése" érdekében elküldtem miniszterelnök úrnak és a szocialista frakció vezetőjének. Első levelemet hozom most nyilvánosságra.
A honlap videói és a videók szereplői:
A számtalan fotón és több fotósorozaton kívül ma már 23 videó teszi szemléletesebbé és érdekesebbé a honlapot; ezeket a portál különböző helyein találja meg.
Lamperth Mónika
A részletes összefoglaló anyag, amelyet pdf-formátumban tölthet le, a feltett videók áttekintését és az eligazodást könnyíti meg. Tájékozódhat 23 videó adatairól: a címekről és az elérési címekről, a témákról, a videókon szereplőkről és a "hírekben szereplőkről".
Itt nincs botrány: Kínos kérdések, magabiztos hárítások. Kettős mérce.
Mesterházy Attila politikai államtitkár a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke: nincs ellentmondás.
Orbán Viktor és a kanadai jégkorong jegyek állami pénzből: a diplomáciában ez a szokás.
Lamperth Mónika a Kulcsár-ügyben: a hazudozókat be fogjuk perelni.
Orbán Viktort Varga Tamásról kérdezik: megdermed, de hárít. A visszaélés segítése bűn, nem rá, hanem a rendőrségre, ügyészségre, bíróság dolga, hogy feltárja.
Ellenjelölt nélkül újraválasztják a MOB elnökévé Schmitt Pált, a Fidesz alelnökét, EP-képviselőt. Aján Tamás a dopping-ügy után ismét főtitkár. Gyárfás Tamás új alelnök, Lakat T. Károly nem tesz fel kínos kérdéseket.
A videón látható: Meterházy Attila országgyűlési képviselő (MSZP), a Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, a MOB tagja, a Sportegyesületek Országos Szövetségének (SOZ) elnöke; Gyárfás Tamás, a Nap TV producere, a MOB alelnöke; Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke; Pallagi Ferenc újságíró; Lamperth Mónika belügyminiszter; Vígh András riporter (TV2); Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes (Fidesz); Batiz András kormányszóvivő; Krizsó Szilvia műsorvezető (Az Este, MTV); Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, EP-képviselő, a MOB elnöke, a NOB elnökségi tagja, a NOB protokollfőnöke; Császári Attila, az adidas ügyvezetője, az öttusaszövetség elnöke, a MOB alelnöke; Bakonyi Tibor országgyűlési képviselő (MSZP), a sportbizottság elnöke (MOGY), a MOB alelnöke; Aján Tamás, a MOB főtitkára; Dávid Imre, a MOB felügyelőbizottságának elnöke; Ábrahám Attila államtitkár; Gyenesei István, a MOB tagja; Lakat T. Károly, a Nap TV főszerkesztője és mások. A "hírekben szerepelnek": Fidesz; MSZP; Kanada; jégkorong; bánya; szőlő; jegy; állami pénz; Kulcsár Attila gyanúsított; Jegessy András ügyvéd, Lamperth Mónika férje; Ferenczi László, az ORFK bűnügyi főigazgatója; rendőrség; ügyészség; bíróság; Belügyminisztérium; MOB; választás; gyanúsított, visszaélés.
Tessék mondani: mi folyik itt? Levélváltások Bogár Lászlóval: A levélváltások - különösen Bogár László közéleti tevékenységének ismeretében - sok meglepetéssel szolgálhatnak az olvasóknak is; ez közzétételük egyik oka.
A másik: ügyem és sorsom irányításának újabb jele bontakozik ki, amikor és ahogyan Bogár megindokolja, miért nem szabad találkoznunk: "Találkozni pedig azért nem volna célszerű egyikünk számára sem, mert a MEH általános politikai államtitkáraként számos olyan 'üzemviteli' információ birtokába kerültem, amelyeknek bárkivel való megosztása sem a beszélgető partnerem, sem a saját élet-esélyeimet nem igazán javítaná, sőt."
Bogár László
Most kaptam csak fel igazán a fejemet: mi folyt körülöttem, amit még mindig a hallgatás parancsa "véd"? Ezek a nyilván igen fontos, de mindenképpen nagyon veszélyes "üzemviteli" információk ugyanis nem lehetnek mások, mint annak újabb jelei, hogy összeesküdtek a megsemmisítésemre: nem bízták rá az ügyet a "független igazságszolgáltatásra", kézi vezérlés folyt a miniszterelnöktől és szűk környezetétől. Bogárnak az igazság kiderítése érdekében nyilatkoznia kellene.
Veres János interpellál, Szabadi Béla válaszol:
Keller László és Veres János közös interpellációja az FVM miniszterhez a Concordia Rt. vezérigazgatói kinevezése ügyében.
A videón látható: Szili Katalin, az országgyűlés alelnöke (MSZP); Veres János országgyűlési képviselő, interpelláló (MSZP); Keller László országgyűlési képviselő, a másik interpelláló (MSZP); Szabadi Béla országgyűlési képviselő (FKGP), az FVM politikai államtitkára, a válaszadó; Soós Győző országgyűlési képviselő (MSZP); Bazsa György (MSZP); Farkas Imre (MSZP); Katona Béla (MSZP); Bogár László, a MEH általános politikai államtitkára; Gál Zoltán (MSZP); Vastagh Pál (MSZP);; Karakas János (MSZP);; Németh Imre (MSZP);; Turi-Kovács Béla (FKGP); Göndör István (MSZP); Kontrát Károly politikai államtitkár (BM), országgyűlési képviselő (Fidesz); Varga Mihály politikai államtitkár (PM), országgyűlési képviselő (Fidesz); Fónagy János politikai államtitkár (GM), országgyűlési képviselő (Fidesz) és sokan mások. A "hírekben szerepelnek": Torgyán József miniszter, akit interpelláltak; Korompay Nicolette, a Concordia volt vezérigazgatója; Máhrné Kazareczki Éva (Máhr Éva), a volt vezérigazgató.
Lejáratás, prejudikáció. És az ítélet (Magyarországon és másutt):
Magyarországon kétkednek annak puszta lehetőségében is, hogy a sajtó ellenséges kampánya hatással lehet az ítéletre. (Ahogy kételkednek az igazságszolgáltatás egyéb befolyásolásában is.) Eszerint a magyar igazságszolgáltatás olyan erős és szilárd lenne, hogy ez - minden logika ellenére - kizárható. Ha ítéletről bizonyosodik be, hogy téves volt, ami egyre gyakrabban következik be, a befolyásolás itt sem juthat szerephez. Mintha megoldás lenne az, hogy imígyen érvelünk: - Emberek vagyunk, tévedhetünk. Bár az sem biztos, hogy tévedtünk. Ki tudja? Lehet, hogy mégis csak ő volt a bankban? Az Egyesült Államokban nem tagadják a nyilvánvalót. Elismerik, és főleg tesznek a negatív hatások ellen, mert az utóbbi talán még lényegesebb. Az Egyesült Állomokban a Legfelső Bíróság 1964-ben, tehát 44 évvel ezelőtt elvi határozatot hozott a tisztességes eljáráshoz való jogokról. Egyúttal egy 1954-ben hozott ítéletet azért helyezett hatályon kívül, mert megsértették a tisztességes eljárás elvét és az ártatlanság vélelmét. A vádlottal szemben ellenséges sajtó nem korlátozott magatartása, a sajtóhisztéria vezetett a tárgyalás és a bizonyítás deformálásához, megengedhetetlen prejudikációhoz és végső fokon elítéléséhez.
A tisztességes eljárás jogát kellene biztosítani! A koncepciós perek ellen csak a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos jog érvényesülése adhat védelmet. A bírói függetlenség és a felelősség. Megrendelések és elvárások.
Akik beszélgetnek: Légmán Imre ügyvéd, Martinkó Károly műsorvezető, Szabadi Béla volt államtitkár, Sándor István (a Papa), ny. rendőr alezredes, magánnyomozó.
A videón látható: Légmán Imre ügyvéd,Szabadi Béla, Martinkó Károly műsorvezető, Sándor István (a Papa) nyugalmazott r. alezredes, magánnyomozó.
A beszélgetésben szerepel: Légmán Imre ügyvéd, Szabadi Béla, Martinkó Károly, Sándor István (a Papa), Boros Imre, az ideiglenes és egyben feljelentő agárminiszter, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes, országgyűlési képviselő (MSZP), Deésy Géza többszörös koronatanú és "megfigyelő", Varga Zoltán bíró (jelenleg a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezetője), Kaiser Ede, akit a móri gyilkosságért elítéltek (első fokon Varga Zoltán, jogerősen Tóth Éva), de ártatlanul, mert a gyilkosságokat más követte el, ügyész, bíró, bírói függetlenség, felelősség, tisztességes igazságszolgáltatás, politika, bilincs, póráz, legfőbb ügyész.
Szembehelyezkedés a bírósággal:
Hihetetlenül rossz ítéletek is születnek (nagy számban). A társadalom azt érzékeli: nincs felelőse az igazságszolgáltatás műhibáinak és az okozott károknak. Nem történt meg a rendszerváltás, megélhetési ügyészekről és bírókról is lehet beszélni. Generálások és késztetések. Már Bárándy György is kérte a bizonyítékokat a bíróságtól és az pedig Gráf Józseftől. Szembe lehet-e helyezkedni a bírósággal és ha igen, mikor? A bírói függetlenség és a bírálat.
A videón látható: Légmán Imre ügyvéd,Szabadi Béla, Martinkó Károly műsorvezető, Sándor István (a Papa) nyugalmazott r. alezredes, magánnyomozó.
A beszélgetésben szerepel: Légmán Imre ügyvéd, Szabadi Béla, Martinkó Károly, Sándor István (a Papa), Bárándy György ügyvéd, Diós Erzsébet (volt) bíró (Fővárosi Bíróság), Tóth Éva bíró (Főváros Ítélőtábla), Gráf József (a bizonyítékokat visszatartó) agrárminiszter, Kaiser Ede móri elítélt, FVM, Földművelésügyi Minisztérium, Fővárosi Ítélőtábla, megélhetési, bíró, ügyész, hűtlen kezelés, alkotmány, hangszalag, letöltendő börtönbüntetés, szembehelyezkedés, reklám stb.
Ha Zola feltámadna. Csaknem 120 éve annak, hogy Zola személyes kockázatot is vállalt azért, hogy megküzdjön Dreyfus kapitány megmentéséért az igazságtalan ítéletért és a tisztességes eljárásért. Jelenünkben nincs magyar Zola, a véleményalkotó értelmiség nem képes a társadalmi lelkiismeret kifejezésére és képviseletére. Ha Zola feltámadna, csak azt mondhatná, amit akkor. J'accuse! Vádolom (a helyzet intézményi és személyes felelőseit).
Akik beszélgetnek: Sándor István (a Papa), Légmán Imre ügyvéd, Martinkó Károly műsorvezető, Szabadi Béla.
A videón látható: Légmán Imre ügyvéd,Szabadi Béla, Martinkó Károly műsorvezető, Sándor István (a Papa) nyugalmazott r. alezredes, magánnyomozó.
A beszélgetésben szerepel: Légmán Imre ügyvéd, Szabadi Béla, Martinkó Károly, Sándor István (a Papa), Émile Zola francia író (1840-1902), Kaiser Ede móri elítélt, Lamperth Mónika volt belügyminiszter, Kende Péter író, értelmiség stb.
Bűncselekmény nélkül is becsukhatnak: Az előzetes letartóztatás túl széles körű, egyben szelektív alkalmazása. Okok és célok. A 42 milliárdos kárt okozó Baumag-ügy, mint ellenpélda. Az egyik kereskedelmi rádió szerint majd megvéd az EU. Nyilván nem levelezett még az igazságügyi biztossal.
A beszélgetés részvevői: Sándor István, a Papa, Légmán Imre ügyvéd, Martinkó Károly műsorvezető, Szabadi Béla volt államtitkár és országgyűlési képviselő.
A videón látható: Légmán Imre ügyvéd,Szabadi Béla, Martinkó Károly műsorvezető, Sándor István (a Papa) nyugalmazott r. alezredes, magánnyomozó.
A beszélgetésben szerepel: Légmán Imre ügyvéd, Szabadi Béla, Martinkó Károly, Sándor István (a Papa), Franco Frattini, az Európai Bizottság volt igazságügyi biztosa, jelenleg olasz külügyminiszter, Jacques Barrot, a későbbi igazságügyi biztos, Herényi Károly volt képviselő (MDF), MDF, Baumag, Európai Unió, kereskedelmi rádió, felelősség, előzetes letartóztatás, igazságszolgáltatás, bűncselekmény, lecsuk, előrehozott büntetés, ítélet, bilincs stb.
Gyurcsány Ferenc Szabadi Béláról:
Hangütés a perhez, kettős mérce, durva prejudikáció, befolyásolás.
A stúdióban: Gyurcsány Ferenc sportminiszter, Gyárfás Tamás és Pallagi Ferenc műsorvezetők
Gyurcsány Ferenc: A beléptetőrendszerekről: Már nem kérdezik Deutsch Tamás hűtlen kezelés miatti feljelentéséről. Gondolatok a takarékos sportpolitikáról. Vajon mi lett azóta az 5 milliárd forint értékű beléptetőrendszerekkel?
A stúdióban: Gyurcsány Ferenc sportminiszter, Gyárfás Tamás és Pallagi Ferenc műsorvezetők